Volt egyszer egy herceg,

Kinek fehér lova volt,

Egy nap egy kastély mellett

Azzal ellovagolt.

Furcsa volt a vár,

Csipkebokor szegélyezte,

A szőke formát ez,

Egy kissé feszélyezte.

Azt gondolta:

"Be kéne menni,

Hátha van ott nő,

Valami jón csaj, aki

Pasi nélkül elérhető."

Hozott is egy sövényvágót,

Szétvágta a bokrot,

Aztán feszítővassal

Szedte le a lakatot.

Felszaladt a vár

Legmagasabb tornyába,

Picit zavartan kopogott be

A legelső szobába.

Körülnézve abban

Leesett az álla

Mert az ágyban fekve,

Egy nagy farkas várta...

Azt mondotta halkan:

"Ez nem is az én mesém...

Inkább gyorsan tovább állok

Mielőtt még ez az állat,

Kiharapja vesém... XD

A farkas emiatt rá egy

Kicsit csúnyán nézett,

A herceget nem zavarta,

Más szobába lépett.

Abban hét kis törpe,

Valaminek nagyon nem örül,

Egy koporsót állnak körül...

Benne egy döglött lény,

(Bár ha közelebbről megnézzük,

Inkább döglött lány... XD)

Szeme szikrákat hány,

Azt gondolja magában:

"Miért nem jön a herceg?

Az istenverte dögje,

Vajon mikor ment meg???"

A hét hónaljcirkáló

Csak teszi az agyát,

Dühösek a lányra,

Ki játszotta az anyát

De csak három napig,

Utána

Feldobta a talpát... :S

"Ugyan már...

Nekem,

Nem ebben a mesében a helyem,

Inkább lépek tovább,

Hogy célomat elérjem."

A harmadik szoba látszólag,

Ártalmatlan volt,

Egy lány feküdt abban,

Úgy tűnik ő is holt.

Odaszaladt a herceg

Hogy csókjával mentse meg,

De mikor odahajolt,

Összeesett...

Csipkerózsika ugyanis

Száz éve nem fürdött,

Ezzel sajnos egy herceget

A halálba küldött...